Hatvani tri

Júl. 3-án Hatvan és Lőrinczi adott otthont egy sprint távú triatlon versenynek. Az idő hűvösre sikeredett, de szerencsére csak a befutó után kezdett szakadni az eső.  De ne szaladjunk ennyire előre.

Dél körül érkeztünk meg Lőrinczibe, ahol parkolás után bringa összeszerelés, frissítő készítés volt a program. Majd irány a versenyközpont.

Na, a rajtszám átvételnél voltak gondok, mivel egyik Special3 Se tagnak sem érkezett be a nevezése a szervezőkhöz. (Pedig egyénileg nevezett mindenki. Érdekes.) Viszont kedvesek voltak, látták, hogy utaltunk, így szépen elintéztük helyben a nevezést és kaptunk rajtszámot.

Miután a kezemben volt a rajtszám mindent előkészítettem a depózásra és átöltöztem. Ezután jöttek a beszélgetések. Jó volt beszélgetni rég vagy soha nem látott arcokkal, akiket csak online ismertem meg, viszont olyan is akadt, akivel szerettem volna beszélni, de sajnos 2-3 szónál többet nem sikerült.

Bárkivel beszéltem a taktika a következő volt: Rajtnál vár 3-5″-t, majd csak akkor indul el. Gondoltam ez érdekes lesz, mert akkor senki nem fog elindulni, és a “bunyó elkerülős” taktika mégsem fogja elkerülni a bunyót.

A rajt közeledtével elkezdtem a bemelegítést gyógytornával vegyítve, majd felráncigáltam a szar neoprénem, mivel a víz hőfoka nem volt meleg. =)

Laza úszást terveztem, mert ez a gyengém és még mindig pusztítom a laza tempónál is az energiát… Miután ellőtték a rajtot, próbáltam keresni megfelelő lábvizet, de sehol nem találtam. Így egyedül úsztam, de éreztem, hogy vannak mögöttem a közelben, így lehet bolyom a bringán. 

Mikor kiértem a vízből éreztem, hogy sok energia elment. Ezen nagyon kell még dolgozni… A depóban nehezen jött le a neoprén, amivel elég sok idő ment el. Viszont mikor kiértem sehol nem láttam bringást. Hol a bolyom?! Eltűntek, de előttem a hosszú egyenesben sem láttam senkit. A T1 végén 15’48” az időm.

A víz melegebb volt, mint a levegő. A bringán teljesen megfagytam, lemerevedtem, beton lett a lábam. Elég jó volt maga a pálya. Néhány emelkedő, majd lejtő, ami elég gyors kerékpározást tesz lehetővé, de nem ment. Bármennyire is pörgősre vettem a tekerést, nem akartak olvadni a lábaim.

Mikor jött a T2 sehol nem volt semmi jelzés, figyelmeztetés, így nem tudtam kibújni a cipőből. Így szépen betrappoltam a bringás cipőben a depóba. Szerencsére nem volt messze a helyem. Gyors váltás és mehet a futás. A T2 végén 58′ 50″ az időm.

Az első 500m nagyon szar volt, de 1 kilinél már éreztem, hogy kezdek feloldódni. Innen már viszonylag tűrhetően ment, de féltávnál benéztem a fordítót és a cél felé mentem. Kb. 3 percbe telt mire megtaláltam a jó irányt. Egy kb. 20 perces futásnál nem kis szám ez… Ezután már minden meghajtó működött és tettem a lábakat egymás után. És beértem. Az összidőm 1h 21′ körül van, mert a végén elfelejtettem lenyomni a stoppert.

Az atádi hosszútáv előtt mindenképp jó volt gyorsaság megtartására, de még nem érzem az ilyen gyors sprint távokat.

Reklámok

1 thought on “Hatvani tri

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s