Hiány és az egyéni sport

Eléggé mély ponton vagyok. Most csömörlöttem meg az egyedüli edzésektől. Jött a motiváció az ironman miatt, ami egy még magasabb szintű edzés végrehajtásra ösztönzött. És el kezdtem gondolkodni, hogy mivel is lehetne még növelni az edzést még minőségibbé, és rájöttem, hogy pl. hiányoznak az edzőtársak. Egyedül nyomom mindennap 2-szer a tréninget és csak a stopperrel tudok versenyezni. Nincsen az, mint anno a kenunál, hogy azért küzdöttél, hogy egyáltalán edzeni tudjál. Ott résztávnál rajt volt és ha rajt előtt nem indultál meg, akkor olyan dobott vizet kaptál, hogy nem maradtál meg a hajóban. Így az egész edzésed el volt szúrva. Ha meg elindultál “időben”, akkor tudtál edzeni rendesen. Mindig volt valaki a túloldalon, aki kihasználva, hogy perifériára nem figyelsz annyira, el akart húzni. Ösztönzött téged, és nem érdekelt, hogy mennyire fáj, csak tetted neki a csapást. Ha szar idő volt, akkor nem egyedül kellett magad rávenni, hogy kimenj edzeni. Mindig volt valaki, akinek pont akkor volt edzhetnékje és zrikált minket, hogy ne legyünk lekvárok. És ezekből megint jó edzések születtek. Edzések között pedig ment a baromkodás. Mennyi hülyeséget megcsináltunk. Szép idők voltak.

Manapság meg már nem is beszélgetek emberekkel a sulin kívül. Edzek, suliban vagyok, kajálok, edzem, főzök és el is ment a nap. Viszont mikor véletlen összejön egy beszélgetés valami módon, akkor egy jó időre feltöltődöm belőle.

A másik dolog, amire az ironman szervezése alatt hoztam magamban felszínre az az, hogy egyéni sport nem létezik. Egy sportoló akkora stressznek van kitéve, hogy a teljesen egyedüli életet/létet szerintem nem tudná elviselni. Mindig van valaki, akivel megbeszéli a gondokat, akivel ki tud kapcsolódni, mert ugye az nem tud megfeszülni, aki nem képes ellazulni sem. Minimum a család ott van mellette, de legtöbb esetben edző és barátok is vannak mellette, de még akár az edzés közben egy kedves szót elejtő idegen is hatalmas segítséget nyújthat. Ők mind hozzájárulnak egy sportoló, akár jó, akár rossz teljesítményéhez. És bármennyire is az látszik a verseny pályán, hogy a hajóban, vagy bringán, vagy futócipőben, vagy akárhol, egy ember van, attól még nagyon sokan vannak vele, akik lehet, hogy minden másodpercet vele töltöttek és segítették, de lehet, hogy csupán egy másodperc erejéig találkoztak vele és akkor tettek valami olyat, ami akár egy icipicit is hozzásegítette, hogy ott legyen.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s